Mátraverebély – Szentkút

Mátraverebély – Szentkút

Mátraverebély - Szentkút a környék híres zarándokhelyeinek egyike, évente nagy tömegek látogatnak el a csodatevőnek tartott forráshoz. A kegyhely Mátraverebély határában található ferencesek által vezetett katolikus búcsújáróhely és egyben Mária-kegyhely is. Emelletta templom mögötti hegyoldalban remetebarlangokat találunk.

Távolság: 40,9 km/ 45 perc autóval

A völgyben feltörő, csodatevőnek tartott forrás az ősi legenda szerint Szent László király lovának patája nyomából tört elő. A vízfakadást a hagyomány szerint a Szűzanya mutatta meg egy néma pásztorfiúnak, aki miután ivott a vízből, megszólalt. 1210-ben a megnövekedett zarándokok száma miatt templomot építettek Mátraverebélyen, ahonnan körmenetben vonultak a Szentkút völgyben lévő forráshoz. 1258-ban ennek a templomnak már búcsú kiváltsága volt. 1700-ban XI. Kelemen pápa kivizsgáltatott néhány Szentkúton történt csodás gyógyulást és azok valódiságát elfogadta. Egy régebbi kőkápolna mellett, 1763-ban fejeződött be a ma is látható kéttornyú, barokk stílusú templom és a kolostor építése. A rendházat a ferences szerzetesek az 1930-as években jelentősen bővítették, új épületeket emeltek köré. A templomot 1970-ben VI. Pál pápa basilica minor rangra emelte, és teljes búcsút engedélyezett az év minden napjára. A Szentkút 2006 óta Nemzeti Kegyhely. Az utóbbi években jelentősen kibővítették a komplexumot, egy új, modern látogatóközpontot is építettek a völgy bejáratánál.

A templomtól balra lévő téren találjuk a szentkúti forrást, a forrás fölé 1928-ban emelték a kőből faragott díszkutat, a hét kifolyó a hét szentséget jelképezi. Hatalmas szabadtéri oltár szolgálja a búcsúk idején ide özönlő tömeg lelki üdvét. Érdemes egy kis sétát tenni a Szentkúti-patak völgyébe is, ahol megnézhetjük  a Szent László király lovának pata nyomát, emellett több kisebb forrás is feltör a völgyben.

A templom mögötti hegyoldalban remetebarlangokhoz visz egy kis, a kolostor mögül induló meredek ösvény. A XVIII. század végén vájták a barlangokat a puha homokkőbe az itt élő remeték. Ez Magyarország egyik legnagyobb remetebarlang-együttese, az előttük kialakított pihenőhelyről szép kilátás nyílik a völgyre.

Ezeket a látnivalókat ajánljuk szeretettel

Cifra Istálló

Cifra Istálló

Az egykori uradalmi istálló 1880-ban épült Ybl Miklós tervei alapján, melynek elnevezése díszes vörösmárvány-vöröstéglás-fagerendás külsejéből adódik. A jelenlegi kocsimúzeumban a régi díszes...

Tovább olvasom »
Asztalos Joachim fafaragó

Asztalos Joachim fafaragó

A parádi mester a palóc életnek állított emléket fába vésve. A kiállításon megtekinthető édesanyjáról készített korai alkotása; a „parasztasszony gyermekkel” című szobra, mely a Nemzeti Galériában...

Tovább olvasom »
Parádfürdő – Mária képoszlop

Parádfürdő – Mária képoszlop

A Mária képoszlop Parádfürdőn, az Ilona-völgyi vízeséhez vezető úton található.